Épített környezet

A téglagyártáshoz szükséges kiváló jaminai agyagos föld bányászatának következményeként csodás környezet alakult ki a településrész déli szegletében.

Az Árpád fürdőt építészeti értéke az Élővíz-csatorna központi elemévé teszi. A téli főbejáratnál lévő központi épület a város épített környezetének meghatározó része.

A békéscsabai vasútállomás központi épülete a város építészeti kincseinek egyik emblematikus eleme. A település egyik kapuja, amely meghatározza a Békéscsabáról kialakított képet.

A neocopf iskola Alpár Ignác tervei szerint 1899-ben épült. A kétemeletes épület főhomlokzatának timpanonos középrizalitját tört profilú gúla tetőkupola koronázza...

Az Élővíz-csatorna egy része természetes eredetű, a Fehér-Körös egykori ágaiban halad, míg középső, Békéscsaba környéki szakasza emberkéz által létrehozott, mesterséges csatorna...

1887. esztendő telén, de főképpen 1888 kora tavaszán a gyors olvadás és a nagy esőzések a Körösök völgyében hirtelen felduzzasztották a folyókat...

Az első csabai katolikusok 1746-ban kaptak házhelyeket, templomunkat a mai helyen 1769-70-ben építették...

Az 1700-as években a szabályozatlan Körösök nagy területen öntötték el Csaba körül a határt és a végtelen vizek világa volt...

A nagytemplom Békéscsaba legjellemzőbb, legnagyszerűbb épülete, hatalmas méretei kimagaslanak a város épületei közül, stílusánál (barokk), eredeti építészeti megoldásánál fogva is monumentális épület.

Békéscsaba népi építészeti emlékei országosan is jelentős értéket képviselnek...

A városi bérház tervezésére pályázatot írtak ki, amelyet Slavitsek és Kondorosy aradi építészek nyertek "Jövő" jeligéjű, eklektikus-neoreneszánsz stílusban készített pályatervükkel...

Békéscsaba történelmi városközpontjától pár perces sétával juthatunk el az Élővíz-csatornán túli, természetvédelmi területté nyilvánított Széchenyi ligetbe...